Macskás tárgyak

július 3.

Mostanában a Kutyabácsi nagyon fontos ember. Ö dönti el a többi emberrel együtt egy szobában, messze, hogy jöhet-e egy ember tanulni tőlük. Ők ezt az egészet felvételinek hívják. Ez olyasmi lehet, mint az, amikor az emberek megnéznek minket és eldöntik, akarnak-e velünk együtt élni. Ilyenkor nekünk nagyon jónak kell látszani, nem szabad megjelölni a vendég nadrágját, megkarmolászni a kezét és egyáltalán, olyan szépnek kell lennünk, mint még soha. A felvételizők is ilyenek lehetnek. Nagyon okosnak kell látszaniuk, mert ha már kimondták az ítéletet, hogy tanulhatnak, akkor nyugodtan elengedhetik magukat, lehetnek ostobák, nyugodtan meglóghatnak az egérfogási óráról, megbukhatnak a nyávogási vizsgán.

Nekem is csak addig kellett elbűvölőnek lennem, míg meg nem hódítottam a gazdáimat. Azóta felelősek értem, úgysem teszik ki a szűröm – akarom mondani, a bőröm – hiszen teljesen a hatalmamban vannak.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

július 2.

Sztár lettem! A Macskamamival jött egy ember és volt nála egy nagy doboz. Képeket csinált, olyanokat, amiket a Villogó Dobozban látnak az emberek. Én sajnos nem látom a Villogó Dobozt. De azért az az ember nagyon mókás volt, játszanom kellett meg ugrálni. Nem kellett kétszer kérni!

Csak az a baj, hogy nekem olyankor is kedvem van játszani, amikor ők mást csinálnak. Például alszanak. Ilyenkor próbálom felébreszteni őket, de ha sikerül, nem játszani akarnak, hanem dühösek.

Tényleg nehéz megérteni őket!

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

július 1.

Olyan jó hallani, hogy van, aki az állatokat is emberszámba veszi.

Macskamami mesélte, hogy amikor a Nagy Víz elöntötte az emberek lakását, akkor bajba kerültek állatok is, de emberek megmentették őket.

A legmeghatóbb az volt, hogy egy szegény kis macskát lehoztak a ház tetejéről, ahová a víz elől menekült. Mert a víz már bement az ablakon is, a macskák pedig nem tudnak úszni. De Mami azt is elmesélte, hogy egy kutyát kihoztak a vízből. Ezen azért csodálkozom, mert úgy tudom, a kutyák tudnak úszni. Márpedig akkor a kutya szívesen volt a vízben. Vagy nem? Találkoznom kellene már egy idegen kutyával, akitől megkérdezhetem ezeket. Kutyabácsi más, ő tulajdonképpen ember. Sőt! Már majdnem macska.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 30.

Szóval ebben a melegben a gazdáim változatos bundákat hordanak.

Éjjelre vesznek magukra egyet, pedig egyébként is betakaróznak. Reggel egy másikba bújnak, amiben – mint ma is – takarítanak. Aztán azt is lecserélik, mert kimennek az utcára. Ha hazajönnek, újat vesznek fel, és ha már nincs semmi dolguk, ebben maradnak estig. Pedig állítom, bunda nélkül sokkal kevésbé lenne melegük. Akkor nem csinálnának sötétet nap közben, meg szelet a lakásban. Kinyitják az összes ablakot, és a szél rohangál a szobában. És belefúj a fülembe. Amitől az rángatózik. Kénytelen vagyok úgy feküdni, hogy a fejem védve legyen.

Szóval ennek is az emberek bundája az oka. Micsoda felesleges dolog!

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 29.

Szegény Kutyabácsi! Neki is melege van, nemcsak nekem. De ő buta módon mindig hord magán valami ruhafélét, pedig az teljesen felesleges. Rajtam sincs olyan vacak, ki se bírnám, ha még az is melegítene.

Ezzel szemben ő naponta többször is másféle bundát vesz magára, sokszor olyat, amihez van nyakbavaló.

Kutyabácsi ezeket a nyakba valóit a szekrényébe dugta, pedig én annyira szeretem, ha lógnak és himbálóznak. Ha Kutyabácsi nyakában van egy, azt mindig megpróbálom megsemmisíteni. Olyan szorosra tekeredik a Kutyabácsi nyaka köré, hogy attól félek, megfojtja. Úgyhogy megpróbálom észrevétlenül megtámadni, de a gazdám megvédi a madzagot.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 28.

Kutyabácsi nagyon elgyötörtnek látszik. Azt mondja: macskakaparásokat kell olvasnia azoktól, akik tőle akarnak tanulni. Ezt már ismerem. Ez a felvételi.

Szegény nagyon szenved, amikor a buta emberfiatalok hülyeségeit kell kijavítania. Csak néha csillan fel a szeme, amikor valami jót, értelmeset, egyedi gondolatot talál. Azt mondja: ezekből lesznek az önállóan gondolkodó, felelősségteljes tanárok.

Az szerintem olyan, mint amilyen ő.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 27.

Nem értem mit mondanak! Jajj, szentséges Macska az égben! Meghülyültem? Elfelejtettem az embernyelvet? Ezek szemlátomást értik egymást, de ez nekem teljesen karattyolás. Na, most elkaptam valamit! Mami azt kérdezte: hogy kell mondani, hogy szerettem volna ott lenni. Hogyhogy hogy kell mondani?

Mit kérdezi meg, mikor az előbb elmondta, hogy kell mondani. Ez meg most miért mondja úgy, hogy megint nem értek semmit? Ezek megőrültek!

Lefekvés előtt abbahagyták a karattyolást, végre újra tudtam követni őket. Kutyabácsi megdicsérte Mamit, hogy egészen jól beszél angolul. Szóval ez volt az! Tehát a külföldi macskákhoz így beszélnek a gazdáik!

Hát én inkább nem megyek máshová, de ezt a nyelvet én nem tanulom meg, látom Macskamami is mennyit szenved vele! Bár én jóval okosabb vagyok, tehát simán lekörözném ebben is. Csak az a baj, hogy macskáknak nincs olyan Tan Folyam, mint amire a Mami jár.

Erre van egy jó szó, a szótárban találtam! Ez diszkarmináció. Vagy valami hasonló.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 26.

Ha hazajön a Mami, azonnal el is rohan. Megy arra az edzésre. Azt hiszem, kicsit elhanyagol minket.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 25.

Imádom, amikor főzőcskéznek! Ha megérzem a friss husi illatát, megpróbálok kuncsizni egy kicsit.

Sajnos nem mindig adnak, mert azt mondják: árthat nekem. Csak olyan állat húsából kapok, ami előtte repült. Ha a földön járt, akkor csak ők eszik meg. Persze, nekik mindent szabad!  

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása

június 24.

Addig piszkáltam az egyik ilyen átlátszó micsodát, míg leesett. Dirib-darabokra esett szét. Mondhatni eltört. Megpróbáltam beseperni a szőnyeg alá, de szúr. Inkább nem nyúlok hozzá. Attól tartok, ezért megkapom a magamét!

Leszidott a Mami. Ő sem nyúlt a micsodákhoz, hanem egy szőrős valamivel beterelgette őket egy lapos vacakra és kihajította. Még szerencse, hogy rövid az eszük és gyorsan felejtenek. Nemsokára már játszottak velem, mint ha nem történt volna semmi. Rossz lett volna, ha büntetésből egész este hozzám se szólnak.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása