április 10.
Rájöttem, hogy a szépség viszonylagos. Abból gondolom, hogy ez igaz, mert nagyon sokak csúnyának, sőt visszataszítónak tartanak engem, viszont a gazdáim egyfolytában azt emlegetik, hogy milyen szép vagyok.
Ezt az ellentmondást csak egyféleképpen tudom föloldani. Nem attól szép valaki, amilyennek kívülről látszik, hanem amilyen belülről, attól, ami belőle fakad.
Márpedig tegnap, amikor a saját tulajdonságaimon gondolkodtam, rá kellett jönnöm, hogy azok a legtöbb ember szemében túlnyomóan jó tulajdonságok.
Azok viszont, akik a külsőm miatt rögtön elítélnek, és nem akarnak velem megismerkedni, nem fedezhetik fel a jó természetemet, tehát nem láthatják meg bennem a szépet.
A kör tehát bezárult: a legtöbb embernek örökre csúnya maradok.
Utolsó kommentek