június 13.
Macskamami pakol. Egy nagy táskában rakosgat mindenfélét, főleg szép, finom ruhákat.
Gondoltam éppen jó hely az alvásra, betelepedtem. Mit mondjak, alig hunytam le a szemem, máris kiparancsoltak a fészkemből holmi összegyűrődésekre hivatkozva. Pedig a gyűrődések szépek. Én csak tudom! Tele vagyok velük. A bőröm mindenhol szép ráncos, gyűrött.
Ezen mindig csodálkoznak az emberek, pedig tudniuk kellene, hogy minden macska ilyen gyűrött bőrű, csak egy átlagos macskának ez a bundája miatt nem látszik. Azért kell a nagyobb bőr, mert hatalmasakat nyújtózkodunk, meg tekergetjük a nyakunkat. Én például háromszor akkorára tudom nyújtani a nyakam, mint amilyennek látszik. Ilyenkor azt mondják rám a gazdáim: harmónika-nyakú.
Macskamami telepakolta a bőröndöt és becsukta. Azt mondta: nem vihet magával. Vajon hová mehet?
A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)
Kéky Kira | Névjegy létrehozása
Utolsó kommentek