Macskás tárgyak

március 7.

Újabb levelem jött.

2001. március 7. szerda 22:12

Kedves Fáraó!

Láttam a képedet az interneten egy reklámban. Nem is tudtam, hogy reklámfotózást is vállalsz! Amikor nem vagyunk itthon, akkor vállalsz egy kis fusimunkát? És mennyit kapsz érte? Mivel fizetnek?

Vigyázz, nehogy túl nagy sztár legyél! Mert akkor biztos itthagyod ezt a szegény Kutyát és Macskát.

Jó legyél: Kutya

Válaszoltam is:

Feladó: farao@levele.com

Elküldve: 2001. március 7.

Címzett: Kutya

Tárgy: RE: fáraó

Kedves Kutya!

Természetesen Whiskassal fizetnek meg csirkés jutalomfalatkákkal meg csirkemájjal, meg gombával – tudod, azt nagyon szeretem – de csak ritkán dolgozom, nem akarom, hogy túl hamar megunják a képeimet, meg aztán itthon is van dolgom, például aludni.

Benneteket pedig a világ minden macskacsemegéjéért sem hagynálak el,

hiszen Ti vagytok az én szeretteim.

Minyáú édes sok tappancs:

Fáraó

március 6.

Dög unalom. Azt hiszem, utálom már a telet. Igazán elkergethetné már valaki!

Állítólag már tavasz van, de sehogy sem akar meleg lenni!

Talán én is megtanulhatnék zongorázni, mint Nora:

március 5.

Ma este sokáig fent voltak. Nem lehetett tőlük aludni. Pakolásztak, takarítottak, csattogtak. Nem csoda, hogy mikor végre lefeküdtek, megéheztem. Kimegyek a tálkámhoz, a ropogtatóshoz.

Egy kis esti nasi mindig jólesik.

Mondjuk én nem szoktam így dumálni evés közben, mint ez a macsek, hogy mommm, mommm, mommm...

Előzmény:

http://macskastargyak.postr.hu/24-macskaban-60-kiseger

március 4.

Korán keltem és vártam, hogy megérezzem a 7 macska 30 kisegeret. Alig bírtam magammal, hiszen már régen felkeltem. De nem ronthattam el az egészet, mert akkor hogyan hinnék el, hogy tudom, mit teszek.

Tűkön ültem, de csak eljött a 7 macska 30 kisegér. Éppen hogy azelőtt kezdtem nyávogni, hogy megszólalt a pittyegőjük. Megcsináltam! Ismerem az időt!

március 3.

Macskamama érdekes dologra tanított. Ők időnek nevezik. Azt mondja, nekik szükségük van arra, hogy ezt mérni tudják. Szóval azt állítja: két napkelte között 24 egyforma rész van, 24 macska. Egy macskában 60 kisegér. (Ez rengeteg! Hogy tud egy macska ennyi egeret megenni?!) Ezekkel tudják ők kifejezni az időt. Azt állítják: a macskák ösztönösen tudják, mennyi az idő, de az már rendkívüli zsenialitásra vall, ha egy macska használni is tudja.

Hm. Azt hiszem, én rendkívül zseniális vagyok.

Próbára tettek. Azt mondják: holnap reggel 7 macska 30 kisegérig fognak aludni.

Azzal bizonyíthatom, hogy értem az időt, hogy addig csendben maradok és csak 7 macska 30 kisegérkor kezdhetek nyávogni.

Ez nehéz feladat lenne?

Na majd meglátják!

március 2.

Levelet kaptam!

Saját levelet!

Úgy döntöttem, nekem is haladnom kell a korral. A Számító Gépen, amit eddig csak a gazdiék használtak, lett saját postaládám.

A címem: farao@levele.com

Ez nagyon jól hangzik. Ez az első levél, amit kaptam.

Hát, nem állítanám, hogy jól esett a fogmosás. Sőt. Kíváncsi vagyok, kinek esne jól, ha sós vízzel sikálnák a fogait. Bbbrrr!

március 1.

Új játékot találtam ki. Az a lényege, hogy minél jobban felbosszantsam a gazdámat. A játékszabályok a következők.

Ha Kutyabácsi leül a Számító Gép elé, akkor kezdődik a játék. Először csak kint nyávogok a piramisomon. Arra már rájöttem, hogy először Kutyabácsi kirohan, és aggódva kérdezi: mi a baj. Ilyenkor leugrom a piramisról, és eszeveszett rohangálásba kezdek. Ettől Kutyabácsi teljesen megzavarodik és megpróbál megnyugtatni. Ez úgy megy, hogy ő igyekszik elkapni engem, hogy megsimogasson, én meg próbálok minél gyorsabban körbe-körbe szaladgálni, hogy ne érjen utol. Egy idő után abbahagyja és visszaül a géphez.

Ekkor jön a második felvonás.

Az ágyra ülök, és újból kiabálni kezdek. Ilyenkor a Kutyabácsi előveszi a szőrlabdámat, és dobálgatni kezd. Csakhogy megpróbál közben írni is a Számító Gépen, ezt pedig nem tűrhetem.

Ha csak egy percre is nem figyel, máris eldugom a labdát, és máris lehet kétségbeesetten nyávogni. Ilyenkor Kutyabácsi már az őrület határán van. Egy világító rudat vesz elő a szekrényből – ehhez persze mindent ki kell pakolnia – és benéz a világossal az ágy alá.

Ez persze roppant mulatságos, mivel ilyenkor csak a háta és a feneke van kint.

Ha a másik oldalon bemászok, akkor játszhatok azzal a bottal, amivel kotorászik a szűk helyen. Persze ő nem látja azt a labdát, amit én igen. Annak nincs értelme, hogy megmutassam, hiszen elvenném a sikerélményét. Ezzel elég sokáig elvan.

Ha megtalálja a szőrgombócot, minden kezdődik elölről. Ez jó móka, mi?

február 28.

Új hálózsákot kaptam! Milyen pompázatosan kék! Milyen finoman meleg! És puha! A pirosra többé rá sem nézek! Csak egy valami zavar. Nincs szaga.

Egyelőre még nincs. Bár ez csak idő kérdése...

február 27.

Érdekes, hogy azért nem haragszik Kutyabácsi, ha Macskamama korán kel. Ma is még sötét volt, amikor kimászott az ágyból.

Nekem ne mondja senki, hogy arra nem ébrednek fel, hogy recseg a padló. Aztán kint bekapcsolja a hangdobozt - azt hiszem, rádiónak nevezi - és bezárkózik pisilni. Na ezt én nem hagyhatom szó nélkül. Kérem, én társas lény vagyok! Nem azért keltem fel, hogy kihagyjanak valamiből!

Most meg miért vágta hozzám a papucsát?

Na végre, hogy kijött. Ma halas konzervet kérek. Mondom halasat. HALASAT! Reménytelen. Csirkéset kaptam.

Hol a panaszkönyv?

február 26.

Tegnap egész nap duzzogtak. Még a kajámat is csak úgy, szó nélkül tették elém.

Hát mivel érdemeltem ki ezt?

Pedig tuti nem voltam olyan rossz, mint egynémely macska ebben a videóban: