február 11.

 

Imádom ezt a szőrös vacakot a nyúlós micsodáján. Ez eddig a legizgalmasabb játék. És hogy az íze milyen jó! Már többször megpróbáltam megenni, de csak ma este sikerült úgy egy fél faroknyit lenyelnem.

 

Hé! Mi ez a kapkodás! Mit csináltok a számmal? Nincs benne semmi! Ha a vacakot keresitek, azt már rég lenyeltem.

Ajaj! Elővették a kosarat. Itt baj lesz.

 

Miért sápítoznak, hogy „Vasárnap este kilenckor nincs állatorvos?” Na, ebből a mondatból csak az állatorvost értem. Azt sajnos nagyon is.

 

Na nehogy már lenyeljem ezt a kanál olajat? Megkergültetek??? Segítség! Erőszak! Ez a nőszemély belenyomta a számba! Pfű!

Nem akarok bemenni a dobozba! Engedjetek el!!! Most miért zártátok rám az ajtót? Mit tettem, hogy ilyet tesztek velem?

 

Magyarország legnagyobb macskástárgy-gyűjteményének, és egy kopasz macska naplójának blogját látod.

Hideg van. Miért vittetek ki a melegből? Ez túl nagy büntetés egy kis csemegézésért! Megpróbálok a reszketés ellenére is némi információt kicsiholni belőlük a nyávogásommal.

Azt mondják, hogy az ég is velem van, hogy vasárnap este bent van az orvosunk – aha, szóval az övék! - a rendelőben, ami 10 percre van tőlünk.


Végre, itt melegebb van, bár rosszat sejtek. Hazudtak! Ez nem az ő orvosuk. Ez az a hely, ahol a fehér köpenyes macskákat bökdös.

A Gazdáim kétségbeesetten beszélnek valami kalapgumiról, amit lenyeltem, a doki meg bélcsavarodásról, altatásról, műtétről, pusztulásról. Atyavilág! Mi lesz?

 

Gyanús nekem ez a csendes készülődés. Ó ne! Egy szuri. Puff neki. Megböktek.

 

Furcsa. Mozog velem a világ. Öklendeznem kell. Juszt sem. Már sejtem. Ezek itt mind az én kalapgumimat akarják.

Nem adom. Egyetek ti is magatoknak! Szentséges macska az égben! Rosszul vagyok.

Még egy szuri. Nem bírom tovább. Jön felém valami nagy feketeség, meleg és ragacsos… itt a vég… a kalapgumi… nem adom… nem…

 

Ha majd felébredek... akkor ... majd meglátják ...

 

Pisilni kell. Nem tudok kimenni.

Már nem is kell pisilni. Azt hiszem. Minden olyan nedves.

 

Ez szégyen. Felnőtt macska létemre! Magam alá ...

 

Megint arra ébredtem, hogy pisilni kell. Most végre sikerült kimenni, bár arra nem emlékszem, hogy jutottam vissza a hálózsákomba. Azt hiszem a gazdám vitt oda ölben. Furcsa, máskor ilyenkor már alszanak. Most meg égnek a kis fények és aggódva bámulnak rám. Azt hiszem, alszom még egy kicsit.

 

FOLYTATÁS:

http://macskastargyak.postr.hu/szep-nagy-kupacot-csinaltam-megdicsertek