október 14.

Na ne! Hagyjatok aludni! Nem megyek sehová! Tegnap már nyertem, minek ma is kimenni? Ez nem ér!

Különben is, hideg van!

Elképesztő, hogy nincs szavam ebben a világban! Mégiscsak létre kell hoznom a Macskafelszabadítási mozgalmat! Jogot a macskáknak! Nekem például ma jogom lenne a radiátoron fekve bámulni a serlegemet!

Na, mindegy, Újra itt ülök a ketrecben, már megint bámulnak az emberek. Némelyik teljesen hibbant. Ilyeneket kérdez, hogy nem vagyok-e beteg, gyakran kell-e borotválni engem, genetikai kísérlet eredménye vagyok-e. Ez utóbbit nem is értem, de majd megnézem valami könyvben. Macskamami már századszor magyarázza el türelmesen, hogy az én őseim Kanadából származnak. Azt meséli, hogy 1966-ban egy közönséges házimacska mamának születtek kölykei, és az egyik szőrtelen volt. A gazda ahelyett, hogy elpusztította volna, szeretettel nevelgette a kis kandúrt. Aztán hosszú tenyésztésbe fogott, és hosszú évek után sikerült állandósítania a szőrtelenséget. A vérvonalunkban van néhány keleti fajta, sziámi és Rex macska is, ezért ilyen keleties a külsőnk.

Az én nagyszüleim és szüleim például hollandok, egy nemesi család. Úgyhogy Macskamami és Kutyabácsi gyakran emleget úgy, hogy én egy kékvérű nemes vagyok. Persze ezt nem értem, mert a vérem piros, amikor a fehér köpenyes doktor vért vett tőlem, akkor láttam.

Sokan mondták rám, hogy nagyon csúnya vagyok, de ezt nem hiszem el azóta, hogy serleget kaptam a bírótól. Igenis szép vagyok! És szépek a ráncaim is! Szerencsére többen mondták, hogy gyönyörű vagyok, meg hogy milyen macskás vagyok, meg varázslatos, meg különleges, meg … nem is tudom, miket mondtak még.

Ha épp jókedvemben voltam, akkor nyújtózkodtam kicsit előttük, meg kergettem a szőrlabdámat. Ha nem lett volna kint akkora tömeg, futottam is volna pár kört, visszahoztam volna az eldobott labdát. Akkor néztek volna csak nagyot!!!

 

Sokan kérdezték, hogy mennyibe kerülök. Ezen meglepődtem, mert hogy lehet adni-venni valakit, aki élőlény? Az emberek is adják-veszik egymást? Én úgy emlékszem, hogy megszülettem, 1 évig éltem a tenyésztőmnél, Gábornál, aztán jött Macskamami és Kutyabácsi, megszeretett és hazavitt.

Szóval ezt a kérdést furcsának tartom, mint ahogy azt is, hogy ha erre a kérdésre válaszolnak a gazdijaim, akkor a kérdezősködőknek leesik az álla …

Ma is megyünk bíróhoz? Ahá, már visz is Kutyabácsi. Ez is jó fej pasi, simogat, meg dünnyög, közben meg össze-vissza tapogat. Nem baj, ügyesen csinálja, még jól is esik. Nem is csodálkozom, hogy szerinte is tökéletes vagyok, a lehető legmagasabb pontszámot kapom.

Amikor vége lett a kiállításnak, kaptam egy papírt, amit diplomának neveznek, és ez azt bizonyítja, hogy tökéletes vagyok. Nem is volt olyan rossz ez a kiállítás!

Egyébként tudtad, hogy kávézót (csokoládézót, cukrászdát, teázót, pizzázót) keresek, hogy a macskás tárgyaimmal növeljük a forgalmat és bevételt? Törzsvendégeink lennének :)

Részletek itt:

http://macskastargyak.postr.hu/kavezot-keresek-macskas-targyaimhoz/

Kéky Kira | Névjegy létrehozása