október 18.

Semmi kedvem tovább aludni! Más napokon ilyenkor már tálalva van a reggelim. Éhes vagyok! Mondom éhes! Na jó, kimegyek a tálkámhoz, ha onnan kiabálok, hátha megértik!

Nem értik. Akkor újra bentről. Adjatok reggelit! Ez roppant bosszantó! Ahelyett, hogy felkelnének és kiszolgálnának, a fejüket a paplan alá fúrják. Na, majd egy kis ugrálás felébreszti őket! Nekifutás, egy-kettő-három...

Hogy felpattant Kutyabácsi! De miért kerget? Nem azért ébresztettem fel, hogy fogócskázzunk! Én csak éhes vagyok! Ne ordíts! Nem tudod, hogy arra felébred a Macskamami! Csend legyen! Fegyelmezetlen Kutya! És adjál reggelit! Most rögtön! Na jó, megvárom, amíg langyos lesz a halacskám, mert ami a hidegszekrényből jön, az nem ehető.

Na, most már jó lesz! Adjad, adjad, adjad!

Furcsa. Ott ül a Kutyabácsi a kedvenc fotelemben és néz maga elé. Macskamami meg alszik tovább. Már nagyon régen ezt csinálja. Én meg figyelem őt, mert kíváncsi vagyok, meddig bírja.

Sokáig csinálta ezt a semmit, aztán egyszercsak a Mami hirtelen felült az ágyon és megkérdezte: hány óra van?

Már éppen nekiláttam volna, hogy gyorsan összeszámoljam, hány ilyen ketyegő mütyür lakik nálunk, de Kutyabácsi rávágta, hogy tíz. A Mami is felkelt, és valamilyen okból haragudott rám. Azt mondta, nem hagytam őket aludni. Pedig egyrészt még csak most kelt, magától, másrészt reggel Kutyabácsi kiabált a szobában, rá kellene haragudni. Képtelen vagyok kiigazodni ezeken az embereken!

Egyébként tudtad, hogy kávézót (csokoládézót, cukrászdát, teázót, pizzázót) keresek, hogy a macskás tárgyaimmal növeljük a forgalmat és bevételt? Törzsvendégeink lennének :)

Részletek itt:

http://macskastargyak.postr.hu/kavezot-keresek-macskas-targyaimhoz/

Kéky Kira | Névjegy létrehozása