Különösen akkor szeretem nagyon, amikor valahonnan hazaérkezik - mint például ma az Állatkertnek nevezett helyről. Amint belép a birodalmamba, rögtön érzem, ha érdekes szagokat gyűjtött. Ekkor „megnézem a térképet”, ahogy az emberek mondanák, ez nálunk, macskáknál azt jelenti, hogy alaposan megszaglászom a kezét, a nadrágját.

Ha elég ügyes vagyok, akkor felmászom a vállára is, és jól megjelölgetem, hogy jelezzem a többi macskának: ez az ember az én tulajdonom, ne merje rátenni a pracliját senki!

Az Állatkertből (ami furcsa, mert azt olvastam, hogy a kertben növényeket nevelgetnek, nem állatokat) nagyon sok ismeretlen állat szagát hozta haza, a kisbaba (aki már 7 éves lesz, csak valahogy rajta ragadt ez a név, mint kosz a kopasz pocikánkon erkélyezés után) szóval a Kisbaba valami Lemúrokat meg Szurikátákat, meg Földikutyákat emleghetett, hogy milyen bohókásak voltak, és hogy szívesen hozna haza belőlük párat. 

Erre én meg sértődtem, mert hogy képzelik mindezt??? A nyakunkra valami makogó, ugráló, sivítozó, füttyögő társaságot? Ráadásul úgy, hogy a nappalit borítanák be homokkal, hogy tudjanak benne alagutat ásni, meg viháncolni?

Szerencsére kiderült, hogy ez mind csak amolyan ábrándozás - amiről valamiért az jut eszembe, hogy az élet megrontója. Vajon miért ez jutott az eszembe?

Tudja valaki?

***

Egyébként tudtad, hogy kávézót (csokoládézót, cukrászdát, teázót, pizzázót) keresek, hogy a macskás tárgyaimmal növeljük a forgalmat és bevételt? Törzsvendégeink lennének :)

Részletek itt:

http://macskastargyak.postr.hu/kavezot-keresek-macskas-targyaimhoz/

Kéky Kira | Névjegy létrehozása