május 28.

Napok óta dolgozom a macskanyelv leírásán.

Azt hiszem, alapvetően többféle formáját kell megkülönböztetni a nyelvünknek. Míg az emberek leginkább szavakat használnak, mi sokkal kifinomultabban társalgunk. Azt hiszik az emberek, hogy mi csak nyávogunk. Ez nagyon nagy tévedés.

A nyávogáson kívül murrogunk, kaffogunk, nyavvintunk, bömbölünk, vernyogunk, ordítunk, nyafogunk, fújunk, morgunk, prüszkölünk, dorombolunk. Hogy csak egy párat említsek.

Azoknak, akik közel állnak hozzánk és valamelyest kapiskálják a nyelvünket, leginkább murrogunk.

A másik eszköz, hogy kifejezhessük magunkat, az a testrészeink mozgatása. A farkunkkal, a fülünkkel, a szemünkkel, a hátunkkal sok mindent el tudunk mondani. Ezek együtt jelentik a nyelvet. Azt hiszem, ezek ismeretében újra megpróbálhatom tanítani a gazdáimat. Egyébként mióta idekerültem, sokat fejlődtek. Ha enni kérek, azt már megértik. Általában kitalálják azt is, ha játszani akarok. De az olyan bonyolultabb dolgokat, mint hogy: „Nyissátok ki a szekrényt, be akarok menni!”, még nem fogják fel.

Sajnos az állatorvosok is teljesen tudatlanok, pedig ha valaki ilyen szakmát művel, illene megtanulni a nyelvünkön. Mégis: hiába tiltakoztam, hogy ne szúrjon meg, megtette.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez katt ide:)

Kéky Kira | Névjegy létrehozása