Macskás tárgyak

Engem meglepett a hír, hogy élnek Magyarországon hiúzok, de a WWF-hírleveléből azt is megtudtam, hogy az Északi-középhegységben laknak ezek a macskák, és pár napon belül kezdődik a párzási szezonjuk.

"Szabó Ádám, az Északi-középhegység hiúzainak megfigyelője elmondta, hogy a napokban olyan helyeken is talált hiúz nyomokat, ahol korábban nem. Például az Aggteleki Karszt 20-as kövénél december környékén még nem járt hiúz, most pedig egyértelmű jelét találta, hogy a megszokott territórium határait kiszélesítve a kandúr keresi a nőstényt. Pár napon, héten belül jó eséllyel – ha a hó sem olvad el és alkalmas lesz a terep nyom olvasásra – azt is megtudhatjuk majd, ha a pár egymásra talál és közösen járják az ösvényeket" - olvasható a WWF honlapján.

Persze a hiúzok mindennapjai korántsem ilyen idilli körülmények között telnek. Természetes élőhelyük is védelemre szorul, és ők maguk is veszélyben vannak.

A WWF Magyarország erdővédelmi programjával igyekszik a hazai erdőket a hiúznak is alkalmas élőhellyé formálni. A természetes erdők megfelelő kezelése a biológiai sokféleség megőrzésének egyik alapfeltétele. A WWF emellett a magyarországi hiúzok terepi megfigyelését is támogatja, így egyengetve az őshonos nagyragadozó hazai sorsát.

Jelenleg az Északi-középhegységben élő nagyragadozók pontosabb megfigyeléséhez egy speciális eszközre lenne szükség, amellyel 2011-ben a hiúzok hazai védelme egy új szintre léphetne. A rádiótelemetria lehetőséget adna arra, hogy az állat pontos helyét, mozgását, esetleg elpusztulásának helyét beazonosítsuk.

A hiúzok számának növekedését ugyanis a megfelelő élőhelyek hiánya mellett az orvvadászat is gátolja. Bár az Európai Unió egész területén egységes szabályozás vonatkozik a hiúzra, mégis Magyarországon számos esetben kilövik. A fokozottan védett állatok természetvédelmi értéke FÉL MILLIÓ FORINT.

A nagyragadozók az erdei életközösségek egészséges működésének fontos pillérei. Ezért a WWF idén is kéri a természet kedvelőit, segítsék a hiúz populáció megfigyelését és az erdők védelmét 1%-uk felajánlásával.

Bár ez egy macskás blog, de az állatvédelem számomra kiemelten fontos, nem tudok elmenni a hír mellett, amit most olvastam: száz husky kutya lemészárlása ügyében indítottak vizsgálatot a magyarok által egyébként irigyelt Kanadában.

Furcsa az ügy indítása, mert a mészárlás nem most volt - ám csak most derült rá fény.

A kutyákat azután végezték ki (majd mindjárt olvasható, hogy milyen kegyetlenül!), hogy véget ért a 2010-es vancouveri téli olimpia, és áprilisban már nem volt elég turista, aki miatt érdemes lett volna megtartani őket.

Ezek az állatok ugyans "élményutazásokon használt szánhúzó kutyák" voltak.

Az MTI híre szerint a utazásokat két turisztikai cég, az Outdoor Adventures és a Howling Dogs kínálta a Vancouverhez közeli síparadicsomban, Whistlerben.

A mészárlást egy vadászpuskával és egy késsel hajtották végre, két nap kellett a 100 állat kivégzéséhez.

Az egyik "alkalmazott", aki a mészárlásban részt vett, belebetegedett tettébe: poszttraumás stressz jelentkezett nála, nem volt képes feldolgozni az átélteket, nem tudott rendesen aludni, nem volt képes a munkáját végezni, magánélete egészsége megromlott.

"Ahogyan leírja (a szakszervezetnek benyújtott jelentésében) a többszöri lövéseket, a letépett pofákat, majd ahogyan másnap visszatért a helyre, egyszerűen borzalmas ... Az alkalmazott leírása alapján egyértelműen mészárlásról van szó, egy büntetőtörvénykönyv szerinti bűncselekményről. A kutyákkal láncra vert társaik szeme láttára végzett" - részletezte a Vancouver Sun című lapnak Marcie Moriarty, a vizsgálatban főszerepet vállaló állatvédelmi szervezet, a Society for Prevention of Animal Cruelty munkatársa.

A férfinak rettenetes jeleneteket kellett végignéznie. Az állatokat tömegsírba dobálták, ahonnan azonban több még élve kimászott!!!

Az pedig arcátlan és felháborító, hogy a szános utazást szervező társaság honlapja szánok és huskyk fotói között továbbra is reklámozza kutyás kirándulásait, így:

"Az életben egyedülálló élményt, életerős és imádnivaló alaszkai versenyhuskyk társaságában".

Nem is lehet ehhez hozzáfűzni semmit: az állatokat tárgyként kezelő emberek remélhetőleg felelnek tettükért a bíróságon.

Hét hónap letöltendő fogházra ítélt a Fővárosi Bíróság egy férfit állatkínzás miatt. Az elítélt ittas állapotban ledobott egy kis termetű kutyát a harmadik emeleti körfolyosóról.

3 éve a Fehérkereszt Állatvédő Liga csinált botrényt abból, hogy egy játékfilm kedvéért (amit be is neveztek a Filmszemlére) vízbe fojtottak egy kölyökmacskát.

A zsűri díjat adott az alkotónak  majd visszakozott, amikor kirobbant a botrány.  

A napokban újra eszembe jutott ez a történet, és úgy gondoltam, megosztom veletek a saját élményemet is :(

Ugyanis egy ilyen vízbefojtásnak magam is tanúja voltam körülbelül 8 évesen.

Debrecenben, nagymamám szomszédja veszejtette el így a felesleges szaporulatot, miközben az anyamacskát kicsalták egy tányér tejjel és valami maradékkal.

Hiába kiabáltam, hiába szaladtam át a nagymamámért, hiába fenyegetőztem azzal, hogy hívom édesapámat és a rendőrséget, a párnapos kiscicák ott fulladtak meg a vödörben. Nagymamám az ölében vitt vissza a szomszédtól, be a házba, ahol vigasztalhatatlanul sírtam.

Ma is a szemem előtt van a lepattogzott zománcú vödör, és a benne ficergő fekete-sötét kiscicák képe. És az anyamacskáé, aki megérezte a bajt, és futott ki az udvarra a tejestálka mellől, kétségbeesetten kérve „gazdáit”, hogy vegyék ki a kiscicákat a vízből.

Soha nem fogom megbocsátani, hogy nem tették. Nem is jártam át többé oda tyúkot etetni, macskát simogatni, beszélgetni. Pedig próbáltak engesztelni süteménnyel. De a szívem már akkor sem volt eladó.

Tudom, hogy évszázadok óta ez a születésszabályozás, tudom, hogy falun, egyszerű emberek között – tisztelet a kivételnek – nem érték a macska, mert ha elpusztul, "lesz helyette másik".

Sokat kellene változnia a világnak, hogy az élet mindenképp érték legyen, hogy ne csak a városiak, meg a megmosolyogni való macska/kutyabarátok örültsége legyen, hogy állatot nem ölünk, még csecsszopó korában sem. Sokan nem tudják, nem hiszik, de az állat akkor is érez. Akkor is fáj neki, ha épp csak megszületett. Csupán hangja nincs, hogy ezt közölje velünk.

Csak nyöszörög. Vagy ha víz alatt van, még azt sem hallani, csak rúgkapál. Csak a levegőbuborékok szállnak fel egyre ritkábban a kisállat szájából, míg végül elernyed a test, nem tiltakozik tovább, nem küzd tovább egy lélegzetvételnyi levegőért, az életéért.

Nem kívánom senkinek, hogy lássa. És nem kívánom senkinek, hogy átélje.

Még az én nagyim is azzal próbált vigasztalni, hogy nem fáj nekik. És ezt komolyan hitte is.

Az egyik internetes oldalon, ahol erről beszélgettek az emberek, valaki leírta, mit érzett, amikor gyerekként majdnem vízbe fulladt.

"Pokoli fájdalom hasít végig a tüdődön, szét akarsz robbanni, borzasztó az egész, pedig nem is kellett teljesen végigélnem."

Te mit gondolsz erről?

Az állatok csodálatos barátok - nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálják az embert.

George Eliot

A legnagyobb élvezet nem az, ha megöljük az állatokat, hanem ha életben hagyjuk őket.

A medve c. film

Az ember olyan állat, akit a ketrecen kívül zártak be.

Paul Valéry

Minél több emberrel találkozom, annál jobban szeretem a macskámat.

Ismeretlen

Bármennyire is igyekezzék az ember felsőbbrendűségét igazolni, egyetlen érvelés sem képes megdönteni a tényt: szenvedés tekintetében az állatok egyenlők velünk.

Peter Singer

Körülbelül 1000 darabos gyűjteményemből eddig ennyiről posztoltam ki:

Macskás lakberendezési tárgy: 32

Macskás használati tárgy: 43

Macskás ékszer: 16

Macskás ruha: 16

Macskás játék/plüssállat: 9

Macskás könyv: 2

Összesen: 118 darabról számoltam be eddig.

A legfrissebb (és régebbi) bejegyzésekhez kattints ide :)

A Fehérkereszt Állatvédő Liga közleménye:

Ne adjon hullajelöltet ajándékba!

Kérjük szépen, csak nagyon nagy körültekintéssel, átgondolt döntés után tegyen a fa alá élő állatot! Tapasztalataink szerint ugyanis a karácsonyra ajándékozott állatok elég nagy része egy-két hét után utcára vagy menhelyre kerül, a rágcsálókat elengedik a parkokban, a halakat néha vécén húzzák le.

De az állat nem tárgy, nem játékszer! Ha valaki úgy döntött, hogy a családjába befogad egy állatot, és ezt éppen karácsonykor teszi, akkor azzal 10-15 évre szóló döntést hozott. Ha elég érettnek tartja a gyermekeit az állattartásra, és fel van készülve arra, hogy mégis neki, a felnőttnek kell majd kora reggel és a hideg estén is kutyát sétáltatni, macskaalmot, kalitkát vagy rágcsálóketrecet takarítani, gondoskodni a rendszeres, jó minőségű élelmezésről és az állat "szórakoztatásáról", akkor a karácsony is alkalmas erre. Ám ha mindez "nem biztos", vagy "majd lesz valahogy", "majd kibírja az állat", "megszokja", akkor kérjük, inkább plüssállatot vegyen, esetleg interaktív játékállatot vagy éves állatkerti belépőt, esetleg legyen örökbefogadója a WWF kezdeményezésében valamelyik veszélyeztetett állatnak (ilyenkor még a plüss mását is megkapja az oklevél mellé, hogy legyen mit a fa alá tenni.)

Azt pedig szintén nem tanácsoljuk, hogy egy másik családtagot "meglepjenek" egy állattal: a jó szándék érthető, ha egy egyedülálló családtag kutyát vagy macskát kap, de vajon az egészsége, pénztárcája megengedi az állattartást? És biztos, hogy épp ilyen kisállatra vágyik?

Nagyon kérjük, fontolja meg jól a döntését!

A szeretet ölhet is

Akinek már van állata, azzal előfordulhat, hogy csupa jó szándékból, szeretetből bajt okoz. Hogyan? A karácsonyi asztalnál kolduló kutya és macska szemének sokan nem bírnak ellenállni, pedig a túletetés komoly bajok forrása lehet! A kontrollálatlanul zabáló állat rosszul lesz, és az ünnepek idején nehezebben érhető el a segítség. Arról se feledkezzünk meg, hogy a csokoládé a kutyáinknak, kisállatainknak halálos méreg lehet, ugyanis szervezetük nem bírja lebontani a benne lévő teobromint. Ezért ne "kényeztessük" a kedvencünket szaloncukorral, csokoládéval! Hálásak azonban a főzéskor keletkező, nem szalonképes húsért, illetve sokan vesznek a kis kedvencnek ajándékba jutalomfalatot.

Akiknek a szeretet ünnepe lélektelen, embertelen út a vágóhídra...

Igen, a vágóállatokról beszélünk, akiknek természetesen el kell jutniuk a feldolgozó üzembe - csakhogy nem mindegy, hogyan! Évek óta igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy az állatvédelmi törvény szerint számukra is komfortos körülményeket kell biztosítani, elfogadhatatlan, hogy éhezzenek, szomjazzanak, fázzanak a kamionokban.

Világgá futott állatok

Szilveszterkor mindig el kell mondanunk, hogy mindenkihez eljusson: ha kutyát, macskát tart, akkor szilveszter éjjelére gondoskodjon arról, hogy az állat ne tudjon rémületében világgá menni.

Ha tehát lakásban tartott kedvencünk van, akkor hagyjunk lehetőséget, hogy a közelünkben legyen (ha ezt igényli) vagy elbújhasson (ha az jobb neki.) És ilyenkor életmentő lehet, ha a nyakörvre felteszünk egy bilétát a gazda telefonszámával. Egy házilag is roppant egyszerűen kivitelezhető: egy darab papírra írjuk fel a számot, és teljesen borítsuk be cellux ragasztóval - majd ezt rögzítsük a nyakörvhöz. Számos kutya úgy került vissza kétségbeesett

gazdáihoz, hogy a megtaláló értesíteni tudta a tulajdonosokat, akik sokszor sok-sok kilométerrel, településsel arrébb laknak.

Mivel a durrogtatást sokan (szabálytalanul) napokkal hamarabb elkezdik, azt tanácsoljuk, hogy a sétáltatás idején semmiképp ne vegyék le pórázról a kutyájukat, mert ijedtjükben autó alá futhatnak vagy elszaladhatnak a gazdájuktól.

Kívánjuk, hogy Önöknek és állataiknak is szép legyen a karácsony és boldog az új év!

Fehérkereszt Állatvédő Liga

Az interneten se szeri se száma azoknak a történeteknek, amelyekben az állatok mentették meg gazdájuk életét.

De mi történik, ha a házikedvencünk kerül bajba és csak mi vagyunk jelen?

Amerikában kampányt indítottak, hogy felhívják a tulajdonosok figyelmét: a kisállatoknak is jár az elsősegély.

A legtöbb kisállat-tulajdonos nincs felkészülve arra, hogy történik valami a kedvencükkel, elüti őket egy autó, leesnek valahonnan, megvágják a lábukat, harci sebbel térnek haza egy reggel.

Amerikai állatvédő szervezetek minden év áprilisában megpróbálják a kisállat-tulajdonosokat oktatásokkal és figyelemfelkeltő akciókkal felkészíteni a kedvencüket érő balesetekre.

Az alapvető elsősegély-nyújtás szabályait ismerni kell, nem szabad várni az orvoshoz jutásig, mert csökken az állat esélye az életben maradásra, vagy nő a maradandó károsodás veszélye.

A szakemberek azt ajánlják, hogy mindenki ismerje meg, hogy mi a teendő horzsolások, kisebb zúzódások, égési és fagyási sérülések, légutak hirtelen elzáródása, fulladozás, szemsérülések, idegen test okozta szaruhártya irritáció, rovarcsípés, hányás, hasmenés, mérgezések esetén.

Az Egyesült Államokban már kaphatóak állati elsősegély-dobozok, amelyekben fertőtlenítő, antibiotikus kenőcsök, géz, steril mull-lap, sebtapasz, szemcsepp, fecskendő, olló és egyéb kötszerek találhatóak meg.

Sok amerikai állatvédő egyesület, állatorvos megtanítja a gazdikat arra, hogy miként kell ezeket az eszközöket használni. Egyik legfontosabb "tananyag" például a Heimlich-féle műfogás elsajátítása, mellyel a kiskutyáknál és kölyök macskáknál igen gyakori fulladásos esetek előzhetők meg.

Egyre gyakoribb, hogy jutalomfalatokkal, extra etetéssel próbál valaki kedveskedni állatának. Csakhogy vigyázat: ez egyenes út lehet az elhízás és a cukorbetegség felé!

Amerikai megfigyelés, hogy főleg a középkorú, vagy annál idősebb állatok között gyakori a diabétesz, az esetek száma 10 év alatt 20 százalékkal nőtt.

A cukorbetegség ugyanolyan veszélyes az állatoknál, mint az embereknél, szövődményekkel és korai halállal járhat. A túlsúly tönkreteheti az állatok ízületeit, és korlátozhatja őket a mindennapi mozgásban – ez pedig tovább rontja a helyzetet, hiszen a mozgásszegény életmód is elhízáshoz vezet.

A cukorbetegség esetén az állatok is inzulininjekciót kapnak, ám ez nagy teher a családnak, jobb tehát megelőzni a betegség kialakulását.

Így, karácsony közeledtével tehát jól gondoljuk meg, hogy engedünk-e kutyánk-macskánk kérlelő, kunyeráló terkintetének, és adunk-e neki harmadjára, negyedjére is enni, esetleg olyan dolgokat is, ami nem neki való...

A kontrollálatlan, esztelen szeretet akár káros is lehet az egészségre!

Bár Szilágyi István maga kutyatartó, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátoraként minden állat védelmére "letette az esküt". Mentettek már a kutyán kívül lovat, szamarat, mosómedvét, teknőst és természetesen sok macskát is. Persze a "sok" relatív. Mert ha állatmentésről van szó, ha állatvédő szervezet kerül szóba, ha állatmenhelyet mutatnak, akkor szinte csak kutyákat látunk. Még nem számít problémának a sok kóbor macska – mondja Szilágyi István. De lehet, hogy nem lesz ez mindig így. 

- Elfogadható csak amiatt, hogy "bevált gyakorlat" a kismacskák, kiskutyák vízbe fojtása olyan helyeken, ahol ezeket a kisállatokat könnyen pótolhatónak tekintik?

- Mi úgy véljük, hogy ennek a "születésszabályozási gyakorlatnak" a társadalomra káros hatása van.

Egyébként érdekességként megjegyzem: az Egyesült Államokban van egy kimutatás arról, hogy az emberölést elkövetők 60 – 65 százaléka a gyilkosságot megelőzően állatokat is kínzott. Ez nem azt jelenti, hogy minden állatkínzó gyilkos lesz, de mutatja, hogy van összefüggés a két cselekedet között. És ez rémisztő.

Sajnos, magyarországi példákat is tudok hozni.

Egy nő előbb a kutyáját szurkálta meg, majd a nagymamát, végül a gyerekeket.

Egy férfinél pedig, aki a síró csecsemőjét falhoz vágta, a pincében találtak két kutyát. A rottweiler még sosem látott napfényt, a tacskó pedig nyúlketrecben élt, a lába ki sem fejlődött rendesen.

- Miért van az, hogy "állatvédelem" alatt legtöbben a kóbor kutyák mentését értik, a kóbor macskákét nem? A macskákat miért nem akarja menteni senki?

- A kóbor kutyák komoly problémát jelentenek a társadalomnak, rájuk lehetséges veszélyforrásként gondolunk. A kóbor macskákat nem tekintik veszélyesnek, pedig ez nem helyénvaló.

Én csodálkozom – és sok állatorvos is - hogy a macskáknak például miért nem kötelező a veszettség elleni oltás. Attól tartok, hogy ez csak akkor lesz fontos, ha egyszer valaki veszett macska miatt meghal.

A macskákra nem vonatkozik oltási kötelezettség, nincs összeírás, még becsülni is nehéz, hány kóbor cica él Magyarországon. Míg egy kóbor kutya elütése komoly balesetveszély, addig egy kóbor macska, a maga 4-6 kilójával nem okoz nagy bajt az autónak, nem olyan nagy veszélyforrás. A macskák a rejtőzködő életmódjuk miatt sincsenek előtérben, "elvannak" magukban, ha megvan az életterük. Vadásznak, élelmet szereznek, szaporodnak, nem függnek az emberektől.

Körülbelül 80, aktívan dolgozó állatvédő szervezet van jelenleg Magyarországon, de egy kezemen meg tudnám számolni, hányan foglalkoznak közülük macskákkal!

- Előfordul, hogy a Fehérkeresztnek is kell macskát mentenie?

- Persze. Leggyakrabban akkor, ha meghal egy idős asszony, aki sok macskát tartott vagy etetett. Illetve akkor is, ha egy társasház udvarában élő macskapopulációt fenyeget veszély. Olyan is volt, hogy építkezéskor vagy régi épület szanálásakor befalaztak macskát, nekünk kellett kihozni őket.

De a macskákat nehéz menteni, mert nem hagyják magukat menteni. Más a természetük, mint a kutyáké.

Ha egy kutya kóborol az utcán, és ételt kínálnak neki, jó szót, bizalmat, gyakran önként követi az embert, kéri a megmentést. A kutya magában nem él meg az utcán, emberre van szüksége. Ha egy állatot szerető ember elhagyott, kitett, sérült vagy beteg kutyát lát, akkor viszonylag könnyen kapcsolatot tud létesíteni vele, mert a kutya vonzódik az emberhez. A macskáknál ez nem nagyon fordul elő.

Macskát menteni sokszor a macska ellenállását legyőzve kell, mert a macska – ha sokáig él az utcán vagy eleve soha nem élt emberrel - általában megtartja a három lépés távolságot.

Mindig keresünk önkénteseket, akik segítenének nekünk budapesti cicák mentésében. Akik szívesen segítenének a csapdázásban, a cicák szállításában, vagy hozzá tudnának járulni az üzemanyag- és más felmerülő költségekhez, azok jelentkezzenek a Fehérkereszt Állatvédő Ligánál.

A cikk a Macskamánia magazinban jelent meg - közlésére engedélyt kaptam. Köszönöm!