április 15.
Furcsa egy nap van! Tegnap óta sonkaillat van a lakásban, és mégsem eszik senki sonkát. Láttam egy pillanatra a finom husit elővillanni, de gyorsan a hidegszekrénybe került.
Na végre!
Elővették a sonkát!
Azt mondták, most már szabad enni belőle. Nem értem, eddig miért nem volt szabad. Ha van valami, ami finom, én bizony nem őrizgetném ilyen sokáig.
Mindenesetre engem is megkínáltak, és Kutyabácsi magyarázott közben valamiről, amit Húsvétnak neveznek. Ebből csak a hús az, amit értek.
Ja, ma levelet is kaptam.
Feladó: Kutya
2001. április 15. 17:27
Kedves Fáraó!
Itt vagyok a szerkesztőségében, és ülök a számítógép előtt. Igazából nem tudom, miért jöttem be, mert a nagy Macska hívott ugyan, de szinte semmit nem kellett neki segítenem. Mindegy, azért szívesen jöttem be, és ráadásul kicsit dolgozni is tudtam itt bent. Valószínűleg otthon is a számítógép előtt ültem volna. A te legnagyobb bosszantásodra. Tudom, hogy téged rettentően zavar, ha én a számítógép előtt vagyok, és nem veled foglalkozom. Ráadásul holnap után megint mindketten magadra hagyunk téged. De ne félj, mert Marika meglátogat téged naponta kétszer. Én pedig szerda este valószínűleg már otthon is leszek.
A nagy Macskának nagyon érdekes, izgalmas és szép munkahelye van. Látod, még emilt is tudtam küldeni neked.
Üdvözlettel: Kutya
Kéky Kira | Névjegy létrehozása
Utolsó kommentek